Mindenkinek megvan a maga Gwent-es sztorija, hogy miért, és hogyan szeretett bele a játékba. Szerintem nem én vagyok az egyetlen, akinek a LOL, és hasonló online idegtréningek után felüdülést jelentett a Gwent, mind játéktechnikai, mind grafikai szempontból. A Gwent ilyen kategóriában IS kivételes. Kevés játék tud magába sűríteni ennyi vizuális tartalmat, és ilyen minőségi storyline-t, úgy, hogy az ne menjen a játék érthetőségének rovására. A Witcher-világban nem jártas emberek számára is többet mondanak ezek a lapok néhány random karakternél, és minél többet játszik az ember velük, annál inkább magáénak érzi a karakterek által alkotott világot.
Színvilág
Nade mi is olyan figyelemre méltó ebben a vizuális világban? Először is a lore-hűség. Witcherhez értés ide vagy oda, az ember fejében van egy fix kép az elf, dryad, mágus és szörny szavakhoz társulva, sőt, legtöbbünknél ez nem is képként él, sokkal inkább egy érzésként. Ehhez az elképzelt érzéshez és képhez igazodik munkáival tökéletesen a kártyakollekció több tucat grafikusa. Képzeletünkben például egy mágus vizuális megjelenítése bölcsességet és életerőt kell, hogy sugározzon. Ilyen karakterjegyek vizuális megformálásánál az ember nem is gondolná, hogy egy-egy jól eltalált szín mennyit tud számítani. Ida Emean aep Sivney lapja színszimbolikát tekintve igencsak beszédes: a földszínek használata nem csak a természet közelségét jeleníti meg, hanem az életerőt adó napsugár sárga színével utal a kártya Melee soros képességére. Véletlen lenne? Nem hiszem.
Ezek a színkapcsolatok nem csak a történetet, hanem egy alkotó különböző munkáit is összefonják, elég csak az előbb említett mage lap alkotójának, Anna Podedworna-nak a további munkáit megtekinteni. Sivney-hez hasonlóan Knickers lapja is a természetközeli színeket jeleníti meg, illetve az említett mage lap esetében a karakter mozgásban való ábrázolása méginkább
megkönnyíti a történettel és a karakterrel való azonosulást, szinte látjuk ahogy elsuhan előttünk a mágus.
Egymáshoz kapcsolódó lapok
A játék összetett mivoltából adódóan, nem csak egyénileg értelmezhető lapokat találhatunk a több mint 1400 kártyát számláló gyűjthető kollekcióban, hanem olyanokat is, amelyek más lapokkal köthetőek össze a történetük – és ennek okán, képi világuk – szempontjából. A mentor-adept kártyák képi világa is jellemzően hasonló, és különösebb előismeret nélkül is egyértelmű, hogy egyazon történetet mesélnek el, különböző szereplők tükrén keresztül. A mellékelt ábrák csak egy példát mutatnak be a sok közül. Ezen két grafika Katarzyna Bekus munkája, amelyen egyértelműen összekapcsolódik a történet vizuális szála, ugyanis az egyik grafika alulról, amíg a másik felülről mutatja be ugyanazt a jelenetet. Vizualitás tekintetében, ezeken a lapokon látszik egyértelműen az a bizonyos, jó és rossz közötti átmenet, amelynél nehezen válik el egyik a másiktól, ugyanis pusztán a kép elemzése alapján nem tudnánk megállapítani, hogy a mester vajon jóra, vagy rosszra tanítja a tanítványát.
Transform
Amíg a mentor-adept kártyák esetében két lapon át szövődik egy történetszál, addig a transform típusú kártyák esetében három kártya alkotja meg a karakter történetét. Erre szemléletes példa az Eithné lap, amely első ízben fiatal dryad királynőként ábrázolja őt a megkoronázásakor, majd a második körre édesanyává válik, a történet végén pedig elveszíti a gyermekét egy támadás során. A három lap színvilágát és mondanivalóját tekintve olyan távol áll egymástól, hogy nem egy grafikus készítette el mindet, hanem három különböző alkotó. Az első lap királyi pompáját és sejtelmességét Lorenzo Mastroianni alkotta meg. Itt a sötét háttér és a királynőre sugárzó fény a
hatalmat és az életerőt jeleníti meg. A második körös Eithné Zuzanna Kapuścińska grafikája, amelyen a kompozícióból, a gyermek és édesanyja összeölelkezéséből, továbbá a meleg színek dominanciájából süt az anyai érzelmek keltette melegség és béke. Egyértelművé válik a képről, hogy a gyermek jelenti számára a fényt és a boldogságot. Majd a harmadik lapon megjelenik az a fájdalom, amelyet mindennek az elvesztése jelent, a sötét színek és tomboló szél ábrázolása a királynő szívében lévő harag vizuális megtestesülése.
Kitekintés
A mesebeli történeteken kívül rengeteg kitekintésre és utalásra lehetünk figyelmesek a játék során. Ilyen például a Roach lap története, amely a Witcher 3-ban jártas embereknek ismerős lehet, ugyanis a játék során a karakterünknek gyakran kell hívnia magához Roach-ot, a lovát. Ám a paripánk, egy hibásan megírt kód miatt, a legkevésbé sem a kívánt helyen jelenik meg, hanem a mellettünk lévő fa ágai közé, vagy a ház tetejére teleportál. Ezt a rövid ideig fennálló hibát nem a szőnyeg alá söpörve, a CDPR csapata úgy gondolta, hogy átemeli a bakit egy vicces lap keretében a Gwent-be is, így készült el – a már korábban is említett- Anna Podedworna grafikus által a háztetőn akadt lovat ábrázoló kártya.
Mint említettem, mindenkit más és más fog meg a Gwent-ben, mivel egy ritka sokszínű és széles, kerek történetet felölelő játékról beszélünk. Számotokra melyik lapok vizualitása vagy története mond többet? Melyek a kedvenc lapjaitok? Beszélgessünk erről a Nomad Gaming Discord szerverén, vagy a Nomad Gaming Facebook oldalon.
Szerző: Ditii
nomadgaminghun.wordpress.com 
Hozzászólás